Ez nem kevés, de a magyar társadalom még rengeteg kihasználatlan lehetőség rejt magában az önkéntesek bevonására, megfelelő foglalkoztatására. Ehhez persze az is kell, hogy egyfelől az önkénteseket fogadó szervezetek munkája hatékonyabbá váljon, másfelől az önkéntesek munkájának szervezeti, társadalmi megbecsülése sokkal jobb legyen.
A korábbi hazai önkéntességgel foglalkozó kutatásokból sokat tudunk a magyar önkéntesek általános motivációiról ugyanakkor az önkénteseket foglalkoztató szervezetek számára égetően hiányzik egy olyan módszertani eszköz, amellyel – a hatékony toborzás, az elhelyezés és a megtartás érdekében – önkénteseik motivációt mérni tudják. Az önkéntesek motivációinak vizsgálata tehát, elsősorban az önkénteseket foglalkoztató szervezetek munkájához nyújt gyakorlati segítséget.
Mindannyian ismerünk embereket akik természetüknél fogva aktívak, segítőkészek, akár a munkahelyen, akár a szomszédságban, akár otthon, és ismerünk olyanokat akik nem.
Mint a fentebb idézett példákból is láthattuk ahány önkéntes annyi fajta ok, indok, motiváció az önkéntességre. Az önkéntesek nagyon gyakran saját magukat sem tudnak különbséget tenni motivációik között, például éppen nem tudtak ellentmondani annak, hogy részt vegyenek ebben, vagy csak úgy gondolták, hogy egy olyan tapasztalat, ami valamikor visszafizetődhet.
Ugyanakkor az önkénteseket fogadó szervezetek számára rendkívül fontos tudni, hogy kiket és hogyan szólítsanak meg, illetve kik lehetnek az ő potenciális önkénteseik. Természetesen számtalan technikája ismert az önkéntesek toborzásának és sok szervezet rengeteg időt és energiát fordít erre, míg mások csak várják az önkéntesek jelentkezését. Az önkéntesek megszólításhoz elengedhetetlen tudnia egy szervezetnek, hogy kiket, miért és hogyan akar önkéntesnek foglalkoztatni. Vagy a már kialakult, több éve együtt dolgozó önkénteseihez milyen motivációjú új önkénteseket vár.
Egy szervezetben többfajta indíttatású ember dolgozhat együtt. Az önkéntes foglalkoztatást komolyan tekintő szervezetek vezetői, munkatársai számára hosszú idő, de elengedhetetlen, igazán megismerni önkénteseiket: azt, hogy kit milyen munkára, hogyan és mennyire lehet foglalkoztatni, mivel lehet fennatartani a szervezet, a misszó, a tevékenység iránti érdeklődést, elköteleződést.
A kölcsönös családások elkerülése, de a szervezet hatékony működése végett is nagyon fontos információ lehet akár az önkéntesek egész csoportjára nézve, akár az egyes önkéntes szempontjából is, hogy milyen indítékok vezetik a szervezetnél való önkénteskedésre. Nem tanácsos például egy társaságot, közösséget (is) kereső önkéntest magányos munkára beosztani, vagy egy kreatív, felelősségteljes kihívásokért motivált önkéntesnek hosszú távon monoton munkát adni.
Az önkéntesek motivációinak ismerete tehát mindkét fél érdeke: az önkénteseké az őket foglalkoztató szervezeteké is.
